Mi a tantra?
És mi nem a tantra?

A szellemi filozófia egyforma fogadtatásban részesül a tantra iskolákban, mégis a szellemi ideált a gyakorlatba átültető módszerek különböznek. Minden út sajátos eljárásokat és technikákat használ. Az imádási kultuszon (a hiten) és a filozófián kívül, két alapvető utat különböztetünk meg. Ezek a gyakorlatban tanúsított különböző magatartások sajátosságaiban térnek el egymástól (különböznek).

​

Az egyik az aszketikus magatartás. Az aspiráns rendelkezik az összes technikával, kivéve azokat melyek a szexualitáshoz kapcsolódnak. Nincs szó értetlenségről (a szexualitást illetően), hanem szabad választásról az aspiráns belső hajlamai (és temperamentuma) szerint.

Ezt az utat a JOBB KÉZ ÚTJÁnak nevezik.

​

A JOBB KÉZ ÚTJA hívének rendelkezésére áll egy sor alapos gyakorlat:

• Fizikai gyakorlatok, az egészség fenntartása végett.

• Légző gyakorlatok, melyek segítségével mozgásba hozhatók az életenergiák.

• Megtisztulási eljárások, melyek harmóniát biztosítanak (felgerjedt, izgatott állapotban is).

• Elmebeli technikák, melyek fegyelmezik és élénkítik az elmét.

• Elmélkedési gyakorlatok, ahol geometriai diagrammákat (YANTRA) és szubtilis hangokat (MANTRA) használnak, melyek tisztítják a tudatot, és alkalmassá teszik, hogy felfedje a szellemet.

 

A tantrikus gyakorlatban sikeresen érvényesített (szublimáció, transzmutáció) teremtő erő (áthelyezett szexuális energia), hatalmas erővé válik.

Ez az erő, az emberi lény gyors és rendkívüli átalakulásához vezethet.

A JOBB KÉZ ÚTJÁn mindez megvalósítható a törekvő által, aki a szexualitástól távol marad és

egyedül gyakorol.

 

Viszont ezek az átalakulások megélhetők, szerető gyöngédségben megélt nemi élet mellett (során) is.

Ennek előfeltétele, hogy a szexuális folyamatok során keletkező energiát, a szublimálásra való állandó figyelés kísérje.

A második tantrikus út, az alapvető elvek megnyilvánulásbeli egyesítése által törekszik a felsőrendű Egység megvalósítására.

​

A kozmikus férfi és a kozmikus női jelleg testesül meg a férfi és a nő személyében. Ezek egyesítése vezet el az EGYséghez. Ez a szemlélet a szexuális rítusokat (és magát a szexualitást) a szellemi fejlődés szolgálatába állítja.

Ez az út a BAL KÉZ ÚTJA nevet viseli.

​

Ennek a megközelítésnek a fogadtatása nagyon változatos (néha szélsőséges). (Az biztos, hogy a figyelemgerjesztő ereje hatalmas!)

Így aztán, (miközben számos hagyomány és vallás fenntartja, hogy a végső cél és a megdicsőülés elérése nem valósítható meg csak egy aszketikus magatartással és a világról való lemondással (hogy kapcsolat lehessen a transzcendenssel)) a tantrizmus világosan hirdeti saját doktrínáját.

​

A tantrizmus felhív a fenomenális világ nyújtotta élvezetekben, és az érzékiségben való részvételre. A megéléseket, a szokásost messze meghaladó intenzitással gerjeszti, és a szokásost messze meghaladó intenzitású tudatossággal figyeli (és integrálja).

Ezeket az élményeket, az igazi ismeretek lángjában szublimálva és átalakítva, az Egyetlen és Fenséges Létezéssel való kapcsolatnak tekinti.

​

Ezek által töri fel behatárolt lényének korlátait, és megvalósítja a kötetlen szabadságot. A (néha nagyon nyers) szembesülés, szétrobbantja (néha szó szerint) a bilincseket.

A feszültségből kirobbanó erő, parittyából kilőtt kő módjára vet előre, a (szellemi) szabadulás útján.

Az egyén extatikus élményként (néha euforikus boldogságban) éli meg lénye teljes (nem töredékes) harmonikus megvalósítását.

​

A BAL KÉZ ÚTJA semmivel sem alsórendűbb mint az aszketikus JOBB KÉZ ÚTJA (bár ezt csak kevesen értik meg).

​

A férfi jelleg, a női jelleg és az androgén jelleg (intim, gyöngéd, szeretetteljes és szabad közegben történő) megtapasztalása, a férfi és a nő közötti kapcsolat kifinomult, érzékeny feltárását és értékelését jelenti. A folyamat során megtapasztalható a kölcsönös szeretet, a társad tisztelete, a társad átlényegítése ideális isteni lénnyé, a saját (és a társad általi) átlényegítésed ideális isteni lénnyé, a szexuális potenciál áthelyezése és a nyert energia szublimálása a lét emelkedett szféráiba.

​

A szabályok helyes alkalmazása (melyek a Kelet évezredes bölcsességéből erednek) fokozatosan elvezet az átélések fokozásához és az emelkedettséghez.

​

A tudatosan ellenőrzött szexuális egyesülés, az ösztönök által vezetett folyamattól a valódi szellemi tapasztalathoz vezet. A szerető pár együttesen éli meg a tengernyi, végtelenségig árnyalt boldogságot (mint a Végső Valóság boldogságának tükröződését a megnyilvánulás különböző szintjein). Ezek a rendkívüli állapotok az alapvető YOGA szövegekben ANANDA (kozmikus boldogság vagy extázis) néven vannak megnevezve.

​

A tantrában a BAL KÉZ ÚTJA egy teljes és felsőbbrendű élet megélését jelenti (és semmi köze azokhoz az aberrációkhoz, amiket a tudatlanok és rosszakaratúak állítanak).

 

A kozmikus folyamat alkotó és létesítő jellege a Jobb Kéz Útja jellegzetességhez kötődik, ez a fehér színhez (a megvilágosodáshoz) kapcsolódik, valamint a két „jó” istennőhöz Umához és Gaurihoz (kik az Isteni fényt” és a „megnyilvánulást” képviselik).

A kozmikus folyamat feloldozó (eloldozó) jellege, a forráshoz való visszatéréshez (a felszabaduláshoz), a BAL KÉZ ÚTJÁhoz, a fekete színhez (a megnyilvánuláson túli transzcendens éj), és a két „arrogáns”, szörnyűséges, romboló istennőhöz Durgához és Kálihoz kötődik.

 

A gyakorlónak két lényeges út áll rendelkezésére, mindegyik egyformán eredményes, ami az elérendő végső célt illeti.

Nem térünk ki részletesen a két módszert összehasonlító elemzésre, tanulmányra.

De nyomatékkal felhívjuk a figyelmet arra a kategóriára, amelyik egy „semleges” állásfoglalást hirdet. Kijelentésük szerint a két utat ötvözik, valójában sokszor az erőfeszítéseket kerülve semmit tesznek. A JOBB KÉZ ÚTJÁT követve a szexuális tevékenység felfüggesztendő.

​

(Részlet a tanfolyami jegyzetből)